Először is ki szeretném egészíteni ennek a bejegyzésnek a
címét: Változások,
információk, okok. Azt hiszem ennyi lenne a cím, csak nem akartam oda
fentre is ilyen hosszút írni. Ha itt befejeztem a bevezető szövegelést, akkor
meg is fogjátok érteni miért ezeket a szavakat használtam. Először is szólok,
hogyha kicsit hebrencs lesz ez a bejegyzés, akkor az azért ilyen, mert 1, ilyen
vagyok, 2, nagyjából van csak meg, hogy mit is akarok írni. Másodszor, amit
olvasni fogtok, ha egyáltalán olvasni fogja valaki, az teljes egészében az én
véleményem, az én személyiségem, az én hülyeségem darabkái (ki másé lenne
itt?).
Hát akkor csapjunk a spenótba (csak, mert a lecsó túl snassz
és amúgy sem szeretem):
ö Az első és
legfontosabb tény... Már egy ideje eldöntöttem, hogy ez NEM egy One Direction
fanfiction lesz. Oké, benne vannak a fiúk, de ez a blog nem egy olyan
"Most aztán összejövök az egyikkel (vagy többel), aztán minden happy. Jön
egy ferde éjszaka, újságcikk vagy az ex és vége a szép életnek. Később valamilyen
oknál fogva, legtöbbször az, hogy rákentük az exre vagy ellöktem ám magamtól,
csak azt már nem láttad vagy az újságok hülyék és csak pletykák, ne higgy nekik
--> kibékülnek, élnek egy ideig és jön a terhesség 16-17-18-19 évesen,
babapara, biztos elfogja hagyni, mert nem teheti tönkre a választottja életét
és a banda jövőjét, de tuti nem veteti el a béjbit. Ismételten kibékülnek és
vagy elvetél vagy felnevelik a gyereket. Happy end, asszem' ". De amúgy
van a depi end is. Kb attól is a falra mászok már. Mindegy. A lényeg, hogy ez
nem fanfiction. Énekesek, színészek, akárki híres jöhet-mehet ebben a
történetben, de nem lesz óriási szerepe. Szóval aki efféle dologra számított,
annak most csalódni kellett.
ö Részek.
Érkezésük. Szóval nem tudom. Ez egy olyan pont, amire senki nem tudja a
választ. Például a 14. részt már, amikor feltöltöttem a 13-at, elkezdtem írni,
de annyira nem haladok vele, hogy a fele is alig van meg. Valamikor meg annyira
megy ez az egész írásdolog, hogy 2 óra alatt simán megvagyok vele. De nem mostanában
és nem tudom mitől. Azt nem fogom felhozni, hogy iskola van, sokat kell
tanulni, most figyeljetek, 11-es vagyok mégse hisztizek, hogy jajj milyen
nehéz, meg minden, mert nem, pedig elég jó gimibe járok. Amúgy is este 10-kor
tanulok, délutánom szabad, de részt pedig akkor sem tudok írni. Mondtam, hogy
összevissza vagyok. Még én sem értettem mit írtam most. Amúgy gondoltam
arra, hogy leszedem a címeket és helyükre dátumokat írnék. Nekem mindenesetre
úgy könnyebb lenne, tudnám hol tart pontosan a történet. Bár most is tudom,
csak írás előtt mindig vissza kell keresnem.
ö Azt hinnétek,
hogy amit most fogok írni, az nem kapcsolódik ide, pedig de. Nagyon is.
Elolvastam Leiner Laura Bábel c. könyvét. Eszméletlenül jó volt. Tegnap dél óta
a saját Szaszámat keresem, Cortez pedig lefokozódott a második helyre. Szegény.
Amúgy majd szólok, ha találtam egy Szaszát. Lényeg… Annyira tetszett, hogy ne
lepődjetek meg, ha néhol hasonlóságot véltek felfedezni a szereplők tulajdonságai
és szokásaik között, meg a cselekményekben. Egyelőre annyi hasonlóságot
tervezek, hogy nem írom le pl. a szerelmi vallomásokat (már ha lesz). Szóóóval
Szasza, ha itt vagy, akkor írj nekem!!!! ©
ö Funkciók. Nem
tudom észre vettétek-e, hogy nem volt kommenthagyási lehetőség. Igazából úgy
voltam vele, hogy minek? Üres volt, mindig az volt kiírva, hogy Nincsenek
megjegyzések. Kérdem én, akkor minek nekem az az izé? De most, úgy döntöttem
visszateszem. Ne hagyjatok cserben.©
ö Már nem tudom
hol áll a fejem, de azt igen, hogy valamit tuti kifelejtettem, úgyhogy most
elmegyek a konyhába egy kakóscsigáért, almáért, vízért és szalámiért, addig
talán eszembe jut…. Dőzsölésem kicsit tovább tartott, mint gondoltam, de eszembe
jutott egy zseniális ötlet a történet folytatását illetően. Bár nemtom’ nem így
terveztem. Lehet, nyitok neki egy új blogot és átmásolom az eddig fent lévő
fejezeteket és máshogy folyatom ezt is és azt is. Lehet ez lesz, mert zseniális
ötletem nem hagyhatom kárba veszni. Időközben
meg is nyitottam. Hehe.
ö Le fogom szedni
a szereplők képeit. Csinálni fogok oda mindenkihez egy rövidke kérdőívet. Külső
tulajdonságokkal meg mindennel. Könyvekben sincs szereplőkhöz kép párosítva.
Itt sem lesz, pedig közel sincs egy könyvhöz sem ez az izé, amit csinálok.
ö Most már végképp
azt hiszem, hogy mindent leírtam. Ja, nem. Szóval én tökre örülnék, ha
kialakulna egy afféle író-olvasó kapcsolat. Kirakom oldalra a twitterem. Ha
olyan kedvetek van, akkor kövessetek be. Azért nem a facebookomat rakom ki,
mert nekem az túl személyes. Meg amúgy sem használom sokat, szinte semmit. És
tök jó lenne, ha tudnánk beszélgetni, meg minden. Szóval ja.
ö Becsszó, hogy ez
az utolsó macskás pont. Nem szoktam bevezetőt írni, mert minek? Nem fogom
leírni minden rész vagyis fejezet elejére, hogy sziasztook, jó olvasást.
Gondoljátok oda. És nem írok szmájlikat, mert itt sohasem változik át olyan
cuki figurává, mint szkájpon.
Így összességében, mire eljutottam ide, rájöttem, hogy lehet
csak 15 fejezetes lesz ez az egész történet, óriási csavarral, amilyen még
sehol sem volt soha, a végén. Remélem, azért elolvassátok ezt a bejegyzés félét
és valamit meg is értetek belőle, mert őszintén, ha én olvasok valahol ilyet,
akkor már kb. az első mondatnál abbahagyom. Üdvözlök mindenkit. Én most megyek,
folyatom a fizika házim. Nektek pedig így a végére küldök még egy macskás
jelet. ö
